Hírek
« vissza « előző hír | következő hír »
Új fejlesztés segítheti a szepszis korai felismerését a sürgősségi ellátásban
2026. október 7, szerda
„Intelligens mesterség – mesterséges intelligencia” címmel mutatták be a szakmai közönségnek Zalakaroson azt az új fejlesztést, ami egy, a mesterséges intelligencia által támogatott és klinikailag értelmezhető kockázatbecslő modell létrehozásával segítheti a szepszis (vérmérgezés) korai felismerését a sürgősségi ellátásban. A projekt a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézete, a Laboratóriumi Medicina Intézet szigetvári telephelye, a Közgazdaságtudományi és a Természettudományi Karok, valamint a Beckman Coulter Magyarország Kft. együttműködésében valósult meg.
A kutatás alapját közel 3000 beteg adatai képezték. A kutatók olyan, a sürgősségi ellátásban rutinszerűen rendelkezésre álló laboratóriumi és vitális paramétereket vizsgáltak, amelyek segítségével egy 6–7 elemű pontrendszer alakítható ki, amit - egyik lehetséges területként - a szepszis kockázatának korai felismerésére és annak kiderítésére alkalmazhatnak, hogy mikor lehet indokolt az ún. prokalcitonin-vizsgálat elvégzése. A prokalcitonin egy fehérje-előanyag, ami normál körülmények között csak nagyon kis mennyiségben van jelen a vérben, súlyos bakteriális fertőzés esetén azonban a szervezet számos szövete – a tüdő, a máj vagy az immunrendszer sejtjei – fokozott mennyiségben kezdi termelni, ami a vérszint gyors emelkedéséhez vezet. Vizsgálata különösen fontos súlyos fertőzések, szepszis gyanúja esetén, illetve kórházi, intenzív osztályos ellátás során. A projekt célja egy olyan eszköz kialakítása, amely a rendelkezésre álló információk gyors és strukturált értékelésével nem helyettesíti, hanem támogatja a klinikai döntést.
A kutatócsoport tagjai szerint a fejlesztés egyik legfontosabb üzenete az, hogy a mesterséges intelligencia akkor válhat igazán hasznos klinikai eszközzé, ha az általa adott eredmény a szakember számára is értelmezhető. Olyan döntéstámogató rendszerben gondolkodnak, amelynek a működése és a kockázatbecsléshez hozzájáruló tényezők követhetőek a klinikusok számára.
A kutatás eredményeként a pontrendszer webalapú kalkulátor formájában is elkészült. Ez lehetővé teszi, hogy a szükséges paraméterek megadását követően a rendszer elvégezze a kockázatbecslést. Ennél lényegesen gyorsabb megoldás lehet, ha a „score”, azaz az eredmény a medikai informatikai rendszerekben már az első vérképeredménnyel társítva megjelenik a sürgősségi orvos képernyőjén.
A fejlesztés jelenleg validációs szakaszban van. A webalapú kalkulátor célja egyelőre elsősorban a modell működésének szemléltetése és kutatási alkalmazása, a klinikai gyakorlatban történő széles körű alkalmazásához további vizsgálatok szükségesek.
Hazai és külföldi centrumokkal folytatódik a kutatás
A projekt új szakaszaként megkezdődött a több centrumos, ún. prospektív validálás megszervezése, hazai és külföldi központok bevonásával. Ez a vizsgálat teremti meg a lehetőséget annak értékelésére, hogy a modell hogyan teljesít valós klinikai környezetben, különböző betegpopulációkban és eltérő intézményi körülmények között.
Egyetemi és ipari tudás egy közös fejlesztésben
A projektben az orvostudomány, a természettudomány, az adatelemzés és a diagnosztikai ipar kompetenciái kapcsolódnak össze. A vállalati partner, a Beckman Coulter Magyarország Kft. klinikai diagnosztikai és élettudományi megoldásokkal, laboratóriumi automatizálással, mikrofluidikai technológiákkal, valamint diagnosztikai kutatás-fejlesztéssel foglalkozik. A fejlesztésben dr. Molnár Tihamér professzor, dr. Tőkés-Füzesi Margit, Papp István, dr. Hetesi Zsolt, Gasteiger Károly PhD-hallgató és Soren Javadi orvostanhallgató vesznek részt.
A kutatócsoport hosszabb távú célja olyan értelmezhető, klinikailag hasznosítható MI-alapú döntéstámogató megoldások fejlesztése, amelyek a sürgősségi ellátásban már rendelkezésre álló rutinadatokra építve segíthetik a gyors és megalapozott diagnosztikai döntéseket. A fejlesztett modell és a hozzá kapcsolódó kalkulátor ugyanakkor nem helyettesíti a klinikai döntéshozatalt, illetve az orvosi és egyéb diagnosztikai vizsgálatokat. A következő kutatási szakasz egyik legfontosabb célja annak meghatározása, hogy a rendszer milyen körülmények között és milyen pontossággal alkalmazható a klinikai gyakorlatban.