Hírek
« vissza « előző hír | következő hír »
A munkahelyi stresszről, a kiégés megelőzéséről beszélt dr. Tibold Antal a PTE Kék Zóna podcastjében
2026. július 7, kedd
A PTE Kék Zóna július elsején megjelent podcastjének középpontjában a munka és az egészség kapcsolata állt, különös tekintettel a munkahelyi stresszre és a pszichoszociális kockázatokra, hangsúlyozva a kiégés megelőzését és a foglalkozás-egészségügy szerepét. A témáról dr. Tibold Antallal, a PTE KK Foglalkozás-egészségügyi és Munkahigiénés Központjának vezető főorvosával beszélgetett dr. Pankász Balázs, a PTE KK FMK tudományos munkatársa.
Manapság már egyáltalán nem számít tabutémának a kiégés, a munkahelyi túlterheltség vagy a stressz, ugyanakkor a probléma gyökerét, a vezetői kultúra felelősségét és a biológiai vészreakcióinkat még mindig hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni. A beszélgetésben szó esett a munkahelyi stressz kockázati faktorairól, a foglalkozás-egészségügy és az életmód-orvoslás modern eszköztáráról is.
Dr. Tibold Antal hangsúlyozta, hogy a biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkavégzés alapvető jog, amelynek biztosítása a munkáltató, a foglalkozás-egészségügy és a társadalom közös felelőssége. A modern szemlélet szerint nem a munkavállalónak kell alkalmazkodnia a káros munkafeltételekhez, hanem a munkakörnyezetet kell az egyén egészségi állapotához és képességeihez igazítani.
A szakember szerint a pszichoszociális kockázatokról napjainkban egyre több szó esik. A szolgáltatói szektor térnyerésével előtérbe kerültek az irodai munkával, a munkahelyi kapcsolatokkal és a szervezeti kultúrával összefüggő stresszhatások is, ahogyan az ehhez kapcsolódó vezetői stílus is. A kutatások szerint a vezetői magatartás milyensége jelentősen hozzájárulhat a fluktuációhoz és a munkavállalók túlterheltségéhez. A partneri visszajelzésekre építő vezetés hosszú távon eredményesebb, mint az autoriter irányítás.
Szó esett arról is, hogy Magyarországon a pszichoszociális kockázatok felmérése ugyan jogszabályi kötelezettség, azonban egységes módszertan hiányában a vizsgálatok sok esetben formálisak. Bár rendelkezésre állnak nemzetközileg elismert kérdőívek, a begyűjtött eredmények nem minden esetben objektívek, és a feltárt problémák kezelése is nehézségekbe ütközik. A szakértő szerint a hatósági ellenőrzések erősítése ösztönözhetné a munkáltatókat a valódi változtatásokra, ugyanakkor a munkahelyi mentális problémák hatékonyan csak a bizalmon alapuló szervezeti kultúrában kezelhetők.
Elhangzott, hogy a stressz önmagában nem káros. Selye János elmélete alapján megkülönböztethető az egészséges, teljesítményt támogató eustressz és a túlzott, egészségkárosító distressz. A modern munkakörnyezetben azonban az evolúció során kialakult biológiai vészreakciók gyakran aránytalanul erős válaszokat idéznek elő olyan helyzetekben is, amelyek valójában nem jelentenek életveszélyt. Tartós fennállásuk pszichoszomatikus betegségekhez és kiégéshez vezethet.
Külön figyelmet kapott a burnout szindróma, ami elsősorban azokat veszélyezteti, akik emberekkel dolgoznak. Az egészségügyi szakemberek, a pedagógusok, a rendőrök, a szociális munkások vagy az ügyfélszolgálatosok napi szinten intenzív érzelmi terhelésnek vannak kitéve. Dr. Tibold Antal hangsúlyozta, hogy a hatékony segítségnyújtás feltétele az egészséges egyensúly megtalálása, így sem a túlzott érzelmi bevonódás, sem a teljes érzelmi távolságtartás nem tartható fenn hosszú távon.
Szóba került a Pécsi Tudományegyetemen működő, komplex menedzserszűrési program is, ami a primer és szekunder prevenció elveire épül. Fizikális vizsgálatok, laboratóriumi mérések, életmód- tanácsadás, valamint pszichológiai kérdőívek segítségével mérik fel a résztvevők egészségi állapotát, a kiégés, a depresszió, az alvászavarok és más mentális problémák kockázatát. A cél nem a betegségek kezelése, hanem azok korai felismerése és megelőzése, személyre szabott életmód-tanácsokkal és szükség esetén további támogatással.
Dr. Tibold Antal kiemelte: a prevenció Magyarországon még mindig háttérbe szorul, mivel sokan csak akkor fordulnak orvoshoz, amikor már kialakult a betegség. Az életmód-orvoslás szerepe éppen ezért kulcsfontosságú, hiszen hosszú távon csak az egészségtudatos életvitel, a megfelelő alvás, táplálkozás, mozgás, valamint a káros szenvedélyek visszaszorítása csökkentheti a krónikus betegségek előfordulását.
Az interjúban szóba került a férfiak 40 év munkaviszony utáni nyugdíjazásának lehetősége is. A szakértő rámutatott, hogy bár társadalmi szempontból érthető az igény, a kedvezmény hosszú távon komoly fenntarthatósági problémákat vet fel az elöregedő társadalom és a csökkenő aktív munkavállalói létszám miatt. Véleménye szerint a jelenlegi nyugdíjrendszer egésze újragondolásra szorul.