Hírek

« vissza « előző hír | következő hír »

Eseményekben gazdag, tartalmas és eredményes tanévet tudhat maga mögött a pécsi orvoskar: tavaly szeptemberben tartották új elméleti és oktatási tömbjének hivatalos névadóját, valamint felavatták a Théta-szobrot dr. Grastyán Endre emlékére; idén áprilisban a 70. Országos Tudományos Diákköri Konferencia 37. Orvos- és Egészségtudományi Szekciója zajlott itt; májusban ünnepélyesen felavatták déli parkját. A három, talán legnagyobb szabású program mellett napvilágot láttak ígéretes kutatási eredmények, komoly  elismerésekkel és szakmai díjakkal gazdagodott a kar közössége, jócskán megszaporodott az „MTA doktora” címet szerzők száma, és jelentősen megugrott az első helyes jelentkezők aránya is. Dr. Nyitrai Miklós professzor, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának dékánja összegezte az elmúlt évek tendenciáit, a tanév tapasztalatait és felvázolta a jövőre vonatkozó elképzeléseket is.

Schweier Rita írása

„Legfrissebben megvalósult beruházásunk, a déli park olyan lett, amilyennek képzeltük: zöld maradt és funkcionálisan is megfelelőbb a közlekedésre, mint a régi. Jóllétünk egyik fontos része az épített környezet, fontos tehát, hogy inspirálóan hasson ránk. Ez a park talán a legméltóságteljesebb területünk, hisz a főbejáratnál van, ezért is helyeződik rá különös figyelem. Pozitívak róla a visszajelzéseink, bár használhatóságáról igazán fél-egy év után tudunk majd meggyőződni” - nyilatkozta dr. Nyitrai Miklós.

Mint mondta, a tervezés és az átadás közt eltelt három év bebizonyította, hogy együttműködve  minden elérhető, még akkor is, ha útközben felbukkannak nehézségek. Úgy dolgoztak együtt a kancellária és a kar munkatársai, a pénzügyi szakemberek, a tervezők és a kivitelezők, akár az autóban az alkatrészek, amik közül ha csak egy nem működik, akkor a gépjármű megáll. Tanulságként az fogalmazódott meg benne, hogy nem léteznek túl nagy tervek, a titok mindössze annyi, hogy jól kell hozzájuk fogni, arányosítva az erőfeszítéseket a céllal.

Beruházások és oktatásfejlesztés

„A további beruházásokról, fejlesztésekről több síkon gondolkozunk. Folyamatosan monitorozzuk azt, hogy a rendelkezésünkre álló források milyen fejlesztésekre elegendőek, és ennek alapján kapnak zöld lámpát bizonyos felújítások, beruházások. Olyan is van, hogy egy-egy fejlesztési elképzelésünkről tudjuk, hogy mennyibe kerül, ám állami vagy uniós források szükségesek hozzá, ilyen esetben meg kell várnunk, amíg ezek elérhetőkké válnak. Jelenleg két olyan nagyobb, több mint egymilliárd forintnyi beruházást látok, amelyek még idén elindulhatnak. Egyik a Honvéd utca 1-es szám alatti épületünk korszerűsítése, melynek során lecseréljük a nyílászárókat, szigeteljük a homlokzatot, megoldjuk a vízszivárgási problémát. Tervünk az, hogy ennek az aljában létrehozunk egy campus-klubot is, újabb közösségi platformként. A másik beruházás a Honvéd utca 5-ös szám alatti részt érinti, a Preklinikai Kutatóközpont és az Immunológiai és Biotechnológiai Intézet közötti területet, ahol a meglévő épületek egy részének a meghagyásával kezdünk építkezésbe. Itt egy új kutatóközpontot szeretnénk létrehozni, ahol helyet kap a PTE 3D Nyomtatási és Vizualizációs Központ, valamint megújult szervezeti felépítésben az Űrkutatási és Védelmi Laboratórium is, aminek jelentős szerepet szánunk a jövőben a tudomány és az utánpótlás-képzés szempontjából is” - emelte ki.

Hozzáfűzte, hogy ezek mellett is számos fejlesztéssel foglalkoznak: 60-70 millió forintos beruházásból tervezik az északi park egyes részeinek rendbe tételét, folyamatosan korszerűsítik a főépületben a lifteket, a mosdókat. Egy 300 milliós csomag részeként összevonnák a jelenlegi adminisztrációs tereket az új épületbe költözött intézetek megüresedett helyiségeivel, majd egy átgondolt rendszer alapján fel is újítanák őket. Az elképzelések között szerepel az Immunológiai és Biotechnológiai Intézetnél található parkolóház falának időtálló és művészetileg is értékes dekorációja tűzzománccal, amire a Művészeti Kar hallgatói pályázhatnak. Egy külső tornapálya létrehozásán is gondolkoznak, valamint - a Balassa János Kollégiumhoz szervesen kapcsolódva - egy olyan Well-Being Központ megvalósításán is, amelyben lennének tanulóterek, és ahol otthonra lelnének a mentális egészséggel foglalkozó szakemberek. Fontosnak nevezte a kollégium és a Nemzetközi Oktatási Központ labdarúgópályáinak megújítását is.

„A fejlesztések érintik az oktatásunkat is: elkészült a tantárgybejelentő az oktatóink felé, és a Tanulmányi Hivatal elképzelése is arról, hogy mit lehet tenni a hatékonyabb ügyfélszolgálatért az informatika jobbításával. Gondolkozunk egy digitális leckekönyv megalkotásán, valamint az optikai streaming-rendszer létrehozásán is a műtőkben, illetve az arra alkalmas helyszíneken. Terveink között szerepel a PotePedia keretrendszerének megújítása is, bár ott inkább a folytonosság biztosítása és minőségének javítása a célunk, utóbbit a mesterséges intelligencia segítségével képzeljük elérni” - összegezte oktatásfejlesztési terveiket. 

Stabil bevételek, bérfejlesztés

Úgy véli, hogy mindezt azért sikerül megvalósítaniuk, mert a pécsi orvoskar bevételei évek óta stabilak, továbbá azért, mert többféle tervet is előkészítenek, hogy ha a források előállnak, hamar belefoghassanak a munkába. A jelenlegi kari vezetés felelősségét abban látja, hogy a fejlesztésekre összeadódott forrásokat valóban a fejlesztésekre használja. Mint mondta, a lényeg a priorizálásban rejlik, mert az igények mindig meghaladják a lehetőségeket. Legfőbb szempontja a beruházások során az, hogy melyik érint és ér el több dolgozót vagy hallgatót.

„Fontosnak tartjuk a bérek folyamatos emelését is, amit azért tudunk megtenni, mert látjuk azok fedezetét a következő évekre is. Éves bevételünk felét az állami támogatások adják. Nagyságrendileg hasonló összeg az, ami a nemzetközi programunkból származik, ezért fontos, hogy a nemzetközi piacon is versenyképes környezetet és oktatási portfóliót tudjunk felmutatni. A pályázatok függetlenek az egyetemtől, ám ha vannak, akkor kötelességünk a fejlesztésünket szolgáló területeken megcélozni ezeket az összegeket. Időszakonként változó az, hogy adott fejlesztéseknél milyen arányban támaszkodhatunk külső vagy belső forrásokra” - fejtette ki.

Beiskolázás, folyamatos párbeszéd a hallgatókkal és a kar dolgozóival

Dr. Nyitrai Miklós örömmel nyugtázta, hogy a magyar diákok közt az általános orvos szakra egyre nő az érdeklődés, az elmúlt tíz évben a 300-as létszámról 380 körülire ugrott meg az első helyes jelentkezők száma, idén pedig már 485-en döntöttek a kar mellett. Aláhúzta ugyanakkor, hogy az angol és a német beiskolázás folyamatosan tartogat feladatokat és kihívásokat.

„Infrastruktúra tekintetében nagyot léptünk előre az elmúlt években: új épületünk, a Grastyán Endre elméleti tömb alsó két szintje dedikáltan az oktatást szolgálja, ebből a szempontból tehát nem lenne akadálya a hallgatói létszámemelésnek, ugyanakkor azt is látni kell, hogy uniós csatlakozásunk óta a hallgatói létszám jelentősen bővült, miközben a tantermek száma változatlan maradt. Fejlesztéseink egy részével tehát a múlt adósságait törlesztjük. Szerencsére kiváló oktatóink vannak, akiknek a létszáma ugyancsak bővült az utóbbi években” - mondta.

Hangsúlyozta: oktatóik sokat tesznek azért, hogy úgy oktassanak, ahogyan a hallgatók tanulni szeretnének. A Magatartástudományi Intézet munkatársai rendszeresen szerveznek kurzusokat, workshopokat is számukra, mindemellett a hallgatók oldaláról is lényegesnek nevezte az elköteleződést, a feladattudatot, a szorgalmat.

Fontosnak tartja a hallgatók folyamatosan tájékoztatását mindarról, ami a karon történik - legyenek azok akár a beruházásokkal, akár a tanulmányaikkal vagy az oktatási rendszerrel kapcsolatos információk -, mert ezáltal érzik, hogy fontosak, és partnerek is lehetnek a közös gondolkodásban, tervezésben. Mint mondta, gyümölcsözőek ezek a beszélgetések, és hozzájárulnak a diákok bizalmának erősödéséhez. Legalább ennyire lényegesnek nevezte a kar dolgozóival folytatott párbeszédet is.

Tudomány: folyamatos fejlődés, új célok

A dékán a tudomány területén is folyamatos fejlődést tapasztal az elmúlt hat-hét évben. Örvendetesnek nevezte a minőségi cikkek arányának növekedését, a pályázati eredmények kapcsán azonban még lát kihívásokat, ahogyan a tudományos teljesítmények és azok gazdasági hasznosulása terén is nagyobb előremozdulást vár.

„Örömmel tapasztalom, hogy az „MTA doktora” címet szerzők száma soha nem volt olyan magas, mint idén. Míg korábban évente ketten-hárman büszkélkedhettek ezzel, addig 2025-ben már hétnél tartunk, és még nincs vége az évnek. Úgy vélem, hogy beérett egy korosztály, akiknek tudományos eredménye, iskolateremtő munkája és közéleti szerepvállalása elérte azt a szintet, amivel ezt a címet meg lehet szerezni” - nyilatkozta.

A jövőről szólva elmondta: fontosnak tartja egy olyan tudományos platform létrehozását, amely módot ad a különféle tudományterületek integráns módon való együttműködésére. Terveik szerint a bázisa ennek egy új kutatóközpont lesz, ahol a legkülönfélébb szakterületek képviselői dolgozhatnak együtt. Egy tízéves tudományos program részeként – egyik irányként – az űrkutatással foglalkoznak majd. Távlati célként egy olyan űrkapszula megalkotását jelölték meg, amely a sérült vagy beteg űrutazót orvosi és szakasszisztensi jelenlét nélkül képes diagnosztizálni és gyógyítani. Kiemelte: a kutatómunka során sok olyan részeredmény születhet, amely mindennapi társadalmi hasznosításra is alkalmas lehet.

„Fontos megfogalmaznunk egy olyan célt, amely tíz évre távlatot ad, és amelyhez lehet kapcsolódni. Elérése egy evolúciós folyamat lesz, amiben minden tudományos szakterület komoly feladatot, kihívást találhat” - hangsúlyozta.

Dr. Nyitrai Miklós dékáni ciklusa utolsó éve kapcsán megjegyezte: nagy csattanót nem tervez, ám nem is dől hátra, hanem az eddig megteremtett folytonosságot képviseli, mert úgy véli, hogy ez szolgálja a kar érdekeit.

Fotó:

Ruprech Judit